Puskás Ferenc halálának tizedik évfordulóján egy történet jutott eszembe, amit Vitár Róbert, a Telesport korábbi munkatársa ismertetett a "Foglalkozásunk: sportriporter" című könyvben. Vitár az ötvenes évek elején még középiskolás volt, az Ajtósi Dürer sori Szent István Gimnáziumba járt. Ekkortájt a Vidámpark a környező gimnáziumokban toborzott kisegítő munkaerőt a nyári hónapokra. Vitárt is felvették és dolgozott az Elvarázsolt kastályban, a Szellemvasútban – amely elnevezés akkor nem volt eléggé haladó "szellemű", így "Viharvasútnak" hívták – és a tizenegyesrúgó-játéknak is résztvevője volt, amelyben ő volt a kapus.

A munkában volt egy váltótársa, másfél óránként cserélték egymást, és nagyon jól kerestek ezzel a munkával. A vasárnapi védéseikért fejenként 80 forintot kaptak, ami nagy pénz volt egy 17 éves gimnazista számára.

Négy rúgás egy forintba került, és aki legalább hármat belőtt, az választhatott egy gumin rángatható majom és egy csokoládé közül. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a távolság rövidebb volt, mint tizenegy méter, a kapu viszont kisebb volt, mint a szabványos.  A rúgáshoz pedig nem lehetett jól nekifutni, mert a kerítés és a büntetőpont között mindössze másfél lépésnyi távolság volt. (Kész szerencse, hogy a labda legalább gömbölyű volt...)

Az "évszázad büntetőpárbaja" a Vidámparkban, amely helyet korábban Angol Parknak neveztek. A kapuban Vitár Róbert, a labda mögött Puskás Ferenc.

Egy alkalommal Puskás Öcsi is kilátogatott egy baráti társasággal a Vidámparkba. – Nézd Öcsi, itt van egy neked való játék! – szóltak nevetve a barátai, majd befizették három menetre. A tizenkét lövéséből tizenegyet belőtt, egy a kapufán csattant. Vitár a későbbi sportriporteri szakmájához már ekkor hű volt: csak követte az eseményeket, mire elugrott volna valamelyik irányba, a labda már mögötte volt. Arról nem szól a fáma, hogy Öcsi végül mennyi gumin rángatható majmot és mennyi csokit választott nyereményként...