A Margitsziget jelenleg nem igazán jól megközelíthető része Budapestnek. A legtöbben talán a 4/6-os villamos révén érik el a déli szigetcsúcsnál, az északi részen viszont nincs megállója az 1-es villamosnak a szigetnél. A Duna "koronaékszerének" is tekintett Margitsziget elérhetőségét éppen a Duna gátolja természetes akadályként, a sziget teljes hosszában és sokkal hosszabban, mint a Margit hídtól délre fekvő budapesti hidak között átlagosan jellemző (1,1 kilométer, lásd ábra).

A Margitsziget 2013 májusában publikált Fejlesztési Terve nemcsak a szigettel kapcsolatban elérhető szolgáltatások minőségének javítását tűzi ki célul, hanem a mennyiségük növelését is. Utóbbira példa a megépíteni tervezett lóvasút, amelynek működtetéséhez másfél kilométer hosszúságú sínpályát fektetnének le. A látványosságok számának növekedése és a növekvő turizmus egyaránt felveti a sziget megközelíthetőségének a javítását. A Fejlesztési Terv az infrastrukturális fejlesztések között a sziget megközelíthetőségének javítását szolgáló terveket is tartalmaz, úgymint elektromos buszok beszerzését (1,4 milliárd forint értékben), hajókikötők létesítését (300 millió forint), valamint az északi részen lévő parkoló bővítését, közvilágítás kiépítését (200 millió forint). Úgy gondolom ezeken a beruházásokon kívül – vagy részben azok helyett – érdemes lenne elgondolkodni a sziget közlekedési infrastruktúráját javító, két gyalogos alagút megépítésén. A budai oldali aluljáró a H5-ös (szentendrei) HÉV Szépvölgyi úti megállójától vezetne a szigetre, a Palatinus strand és a Duna közötti területre, a Hajós Alfréd sétányra. A másik oldalon a Dózsa György út folytatását jelentő Dráva utcától indulhatna az alagút és a vadaspark mellé érkezne. A pesti oldali kijárattól mintegy 600 méterre található a főváros legforgalmasabb közlekedési eszközének, a 3-as metrónak a Dózsa György úti megállója.

A sziget nyugati oldalán a Palatinus strand van, így esetleg érdemes lenne a strand alatt továbbvezetni az alagutat, hogy aki a sziget középső része felé igyekszik, annak ne kelljen megkerülnie a fürdőhelyet - ezt a szakaszt kékkel jelöltem a térképen. Ebben az esetben ez az alagút három kijárattal rendelkezne. A sziget középső része felé haladva enyhén akár már emelkedhetne is az alagút szintje, amely révén a sziget közepén már kisebb mélységet áthidalni képes felvonóra lenne szükség.

Az alagút-terveket tartalmazó térkép. És hogy miért jobb az alagút, mint a hajós összeköttetés? Azért, mert nem függ az időjárástól, a Duna vízállásától, nem kell várni a hajók indulására, az üzemeltetése pedig sokkal olcsóbb. A Duna jobb oldali ágán jelenleg nincs is hajós összeköttetés, a bal oldali ágat illetően pedig számomra kérdéses, hogy a sziget közepe helyett miért a fő összeköttetést biztosító Margit hídtól mindössze 200 méterre található Centenáriumi Emlékműnél van a hajójáratok egyetlen szigeti kikötőhelye.

Az alagutak egyenként  2-300 méter hosszúságúak lennének. A Dózsa György úti metróállomástól kb. 900 méter távolságra kerülne a Margitsziget, ami gyalogosan mintegy 10 percnyi séta. A 75-ös trolibusz Dráva utcai megállójától - ami egy megállónyira van a metróállomástól - csak a Duna keleti ága alatt kellene átsétálni. Az alagút mélysége, valamint az akadálymentesítés szükségessége miatt természetesen a kijáratokhoz lifteket kell építeni, kamerarendszert szükséges telepíteni és talán a szellőztetésről is gondoskodni kellene. Bicikliket tolni mindenképpen lehetne az alagutakban, így megépülésük révén a budai és a pesti Dunaparton haladó kerékpárutak között keresztirányú összeköttetési lehetőség keletkezne. 

Az alagutak révén a 26-os és a nyáron közlekedő 226-os buszok forgalmát csökkenteni lehetne, amellyel párhuzamosan mérséklődne a sziget környezetszennyezése.

A tervezett alagutak előnye, hogy rögtön a sziget középső részére lehet érni, ellentétben a hidakkal, ahol csak a szigetcsúcsokra. Fontos figyelembe venni, hogy az 5-ös metró esetleges megépítésével az aluljárók jelentősége csökkenhet, miután ennek a földalatti vasútnak a tervek szerint Budán, Pesten és a Margitszigeten is lesz megállója. Megjegyzem ugyanakkor, hogy – a jelenlegi hajójáratokhoz hasonlóan – az 5-ös metró tervezett szigeti állomása sem a sziget középső részén, hanem a Margit hídhoz sajnos egészen közel van. 

Az alagutakkal azonban nemcsak a Margitszigetet lehetne közelebb hozni Budához és Pesthez, hanem utóbbi két városrész is közelebb kerülne egymáshoz. Például a Szépvölgyi út környéke és a Dráva utcára környéke között BKV-járművel jelenleg 25-30 percig tart az utazás és legalább egyszer át kell szállni. Az alagutak révén ugyanakkor gyalogosan legfeljebb 15 perc alatt meg lehetne tenni a mintegy 900 méteres távolságot.    

Illúzióim persze nincsenek. A budapesti akadálymentesítés "költségkímélő" módja a közelmúltban sok helyen az aluljárók megszüntetése volt, amellyel párhuzamosan a felszínen jelzőlámpás gyalogátkelőhelyeket létesítettek (Jászai Mari tér, Margitsziget, Margit híd - budai hídfő, Ferenciek tere). Sajnos tévedünk, ha elhisszük, hogy a zebra jó megoldás. Az egy dolog, hogy az autósok időt veszítenek a piros lámpánál történő várakozással, de eközben a levegőt is szennyezik. Azt sem tartom jó megoldásnak, ha a gyalogátkelőhelyet az aluljáró meghagyásával alakítják ki (a forgalom megoszlása miatt pl. ebben az esetben tuti, hogy az aluljáróban működő valamennyi kereskedelmi egység lehúzhatja a rolót).