Ma 25 éve jelent meg a Queen Greatest Hits 2 válogatáslemeze, amely az együttes 1981 és 1991 között megjelent legnagyobb slágereit tartalmazza. Ez volt az utolsó Queen-album, amit Mercury életében kiadtak, az énekes néhány héttel később bekövetkezett halála pedig számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a brit slágerlistát a kilenc listavezetővé vált Queen nagylemez közül a leghosszabb ideig, öt hétig vezette.

A válogatáslemez borítója. Középen a Mercury által tervezett címer, amely a tagok horoszkópjegyeit is ábrázolja (Deacon és Taylor – oroszlán, May – rák, Mercury – szűz, ez utóbbit a két tündér szimbolizálja.) Az oroszlánok a brit monarchiára is utalnak.

Az Egyesült Királyságon kívül a lemez listavezető volt még Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban és Magyarországon. Az együttes hazájában 2014. februárig 3,9 millió darabot adtak el belőle, amellyel minden idők tizedik legkeresettebb albumának számít. Így a Queen két lemezzel is szerepel a TOP 10-ben, miután a szinte napra pontosan tíz évvel a második válogatáslemez előtt kiadott első válogatásalbum a legkelendőbb nagylemez Nagy-Britanniában, 6 milliót meghaladó eladással. (Két albummal az első tízben a Queen-en kívül csak Michael Jackson szerepel, a világviszonylatban első Thriller a hatodik, a Bad pedig a kilencedik a brit listán.) Az első válogatáslemez egy évtizedes „előnye” a másodikhoz képest talán csak egy részét magyarázza meg az eladásszám közötti különbségnek: a Queen az Egyesült Államokban elsősorban a hetvenes években volt népszerű, népszerűsége a nyolcvanas években csökkent. E folyamatban szerepe volt az „I Want to Break Free” videóklipjének is, ami elsősorban az USA dél-keleti részén, az ún. Bibliaövezetben élők körében verte ki a biztosítékot. Talán nem tudták, hogy a klipet egy brit szappanopera paródiájának szánták. Visszatérve az eladásokhoz: elképzelhető, hogy az első válogatáslemez az amerikaiak körében még mindig népszerűbb, mint a második, így a Nagy-Britanniába látogató amerikai turisták inkább azt veszik. Az első, 1974 és ’80 között megjelent dalokat tartalmazó válogatáslemez ugyanakkor más adatok szerint is sikeresebb, mint a második: a brit slágerlista TOP 100-ában október közepéig 743 héten keresztül szerepelt, ahová már 80 alkalommal tért vissza.

A Greatest Hits 2 az első válogatáslemezhez hasonlóan 17 számot tartalmaz, a négy utolsó nagylemezük (Works, A Kind of Magic, Miracle és Innuendo) közül mindegyik 4 számmal képviselteti magát, a tízéves „visszatekintést” így az „Under Pressure” című, legelőször 1981-ben megjelentetett szám újrakiadása révén érték el. A tagok a belső konfliktusok csökkentése érdekében a Miracle és az Innuendo nagylemezeken megjelent dalokat illetően szerzőként a Queen-t jelölték meg, ezen számok esetében a tényleges szerző vagy szerzők neve zárójelben van feltüntetve az alábbi táblázatban.

Dalok a Greatest Hits 2 albumon

Azért kritikus észrevételek is megfogalmazhatóak. Úgy vélem, hogy a Greatest Hits 2-re az „Under Pressure”-nél stílusilag jobban illett volna a „Miracle” nagylemezen megjelent „Scandal” című szám. Tény, hogy az Under Pressure című kislemez sikeresnek tekinthető, a Bohém rapszódia után az együttes második listavezető kislemeze volt Nagy-Britanniában, amit még a „We are the champions” sem tudott elérni. A „Scandal” című kislemez legjobb helyezése ezzel szemben mindössze a 25. volt a szigetországban. A helyezéseket befolyásolhatta ugyanakkor, hogy 1981-ben kizárólag az Under Pressure kislemezzel jött ki a piacra újdonságként a Queen, így már „éhesek” lehettek a rajongók, míg 1989-ben a Scandal bő öt hónapon belül már a negyedik Queen-kislemez volt, és ezt a dalt a több mint négy hónappal korábban megjelent nagylemez is tartalmazta. Bowie mindazonáltal bizonyosan jól járt anyagilag az Under Pressure újrakiadásával: a dal társszerzőjeként megillette a szerzői jogokból származó bevétel, amelyet növelt a frontember halálát követően kitört Queen-mánia.

A „Scandal” kislemez borítója. A dal promóciója nem jól sikerült, a videóklip ötletszegény, a kislemez borítóján pedig az előző klipnek, az „Invisible Man”-nek a szerelésében pózolnak a tagok.

A válogatáslemezen talán a számok sorrendje is lehetett volna szerencsésebb. Az album utolsó dala, a „One Vision” a Magic turné koncertjein a nyitódal volt, s ha itt is erre a helyre került volna, akkor a záródallá a „The Show Must Go On” vált volna. Az „Innuendo”-n is azon a helyen volt és tökéletes lezárását jelentette az albumnak.